Az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottság Konferenciája 2008

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága Tudásmenedzsment Albizottsága „A HÁLÓZAT és EMBER - a HÁLÓZATI EMBER”

címmel 2008. március 28- án, megtartotta, a minden évben egyszer megrendezésre kerülő, workshop- ját.

A 2008 évi program témája a tudásmenedzsment legértékesebb erőforrás komponensével, az emberrel, az embernek a hálózatok megjelenésével és működésével megváltozó szerepeivel, valamint az új kor „hálózati ember" - típusával foglalkozott.

A TM Albizottság újdonsült stratégiai partnere, a SOL Intézet, meghívott munkatársa, nyitó előadóként - a fenntartható fejlődésre utalva - azzal az igen fontos gondolattal adott keretet a workshopnak, miszerint, mennél inkább előtérbe kerülnek a nagy rendszerek (a hálózatok) annál inkább fontos tisztában lennünk és a szerint cselekednünk, hogy a bioszféra alrendszereként az emberiség csak úgy képes biztonságosan fejlődni, ha annak fejlődési irányához és szerveződési és működési modelljéhez igazodva fejlődik, az, az harmonikusan illeszkedik ahhoz. Hiszen „..a világ összefüggéseinek ismerete, helyünk, feladataink és felelősségünk felismerése és cselekedete: minden mindennel összefügg, minden egybecseng,a világ egylényegű..." Ez lesz, sőt kell, hogy legyen az új kor hálózati emberének induló „filozófiája".

Az indító előadást követő, 11 előadás (13 előadója) a hálózati jelenséggel, és a hálózatok „természetével", valamint azokban meghatározó tényezőként résztvevő, „hálózati ember" által betöltött, ill. betöltendő jelentős szerepeinek - különféle nézőpontból megközelített - sajátságos metszeteivel foglalkozott.

Így nem csak betekintést nyerhettünk a legkülönfélébb hálózati struktúrákba (strukturális meghatározottságaik mentén), de megtudhattuk azt is, hogy az „e-korszak" egyúttal egy olyan „alkimisták" hálózata, ahol alapvető követelmény a mindenkori (akár un. gyenge kapcsolatokon keresztül is) jelenlét és tudásmegosztás. Tekintve azonban, hogy az e-korszakban nem csak a kérdések sokszorozódnak meg, azonban arra egyre kevesebb univerzális válasz, miközben egyre nagyobb az un. „kétes tudás" aránya, nem mindegy, hogy egy - egy innováció kapcsán kivel, kikkel, milyen partnerekkel dolgozunk. Partnerekkel dolgozni, mindenképp komoly kockázat, amit - a hálózati kapcsolatok működtetése esetén - pl. partnerértékeléssel lehet.

Miközben az új kor egyre komolyabb követelményeket állít a tudásnak a hozzáadott értékteremtő képességét komolyan vevő országok számára, (akik egyre nagyobb és fokozottabb gondot fordítanak az emberi tényező megfelelő felkészítésre, pl. az új paradigmák szerinti gondolkodásmód és szemlélet elmélyítése, a bizalom kiépítése, a kisebb és nagyobb hálózatokban való együttműködésre, tudásintegrációra és -megosztásra, annak technikáira, stb.), addig - az egyik előadó kutatási eredményei szerint - hazánkban (nemzetközi összevetésben) épp az egyetemisták azok, akik a legkevésbé sem rendelkeznek az előbb említett és szükséges attitűdökkel, viszonyulásokkal. Óhatatlanul is felvetődik így a kérdés, vajon az EU munkaerőpiacán alkalmazott (és épp az egyik előadónk fejlesztő centrumában is készülő) kompetenciahálózatokba - amennyiben ez, várhatóan sok egyéb más szakmára is kidolgozásra kerül - vajon hány hazai szakembernek lesznek majd igazán jó esélyei megfelelni a korszerű kompetencia követelményeknek, ill. munkát találni?!

Az előadások közül, több is, sikeres, konkrét vállalati gyakorlatot mutatott be. A többségükben multinacionális cégek best practice megoldásai mind - mind arra negedtek következtetni, hogy a jó TM gyakorlattal bíró vállalatok nem csak igen jól felismerték a humán tőke szerepét az új korban, de minent el is követnek, hogy a kedvezőbb hozzáadott érték termelése érdekében a megfelelő TM rendszereket (pl. tanuló szervezet, szakmai közösségek, vállalaton belüli hálózati együttműködések, stb.) kidolgozzák és aktívan alklmazzák.

A tanácskozásnak ezúttal is, a Szent István Egyetem GTK Emberi Erőforrás- és Kommunikációtudományi Intézete nyújtott otthont (Gödöllő, Tessedik Sámuel út. 6.). A rendezvényen résztvevők száma ebben az esztendőben is 50 fő körül mozgott.

A konferencia elnöke: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet

A workshop programjáról

1. Megnyitás

A workshopot Dr. habil. Noszkay Erzsébet, a MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottság elnöke nyitotta meg, üdvözölte a rendezvény résztvevőit, és felhívta a figyelmet az előcsarnokban kapható, a MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottság, első háromévi, workshop előadásaiból született „Megragadni a megfoghatatlant..." I.sz. gyűjteményes kötetére, másfelől a CEO magazinban megjelent tanulmányára is, amely a TM hazai helyzetéről - gyakorlati példákon keresztül is - mutatja be a TM hazai tendenciáit.

Szervezőbizottság: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet (elnök), Dr. Kiss Ferenc (titkár)

2. Prezentációk, előadások, vitatémák

(Az előadások PowerPoint prezentációja letölthető!)

A program levezető elnöke és vitavezetője: Dr. Tomka János a KPMG - BME Akadémia társelnöke