Tudásból várat… - Tudásmenedzsment elméleti és módszertani megközelítésben

Mindig ünnep új könyvet kézbe venni, s ez különösen igaz az olyan szakkönyvek esetében, amelynek létrejöttéhez kiváló szerzők nagy közössége járult hozzá. Olvasva az MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottság konferenciáinak anyagaiból született második gyűjteményes kötet tanulmányait egyértelműen megállapítható, hogy a hazai tudásmenedzsment kutatás felnőttkorba lépett. A hazai műhelyek projektjeinek és eredményeinek e keresztmetszete alapján kirajzolódó körkép mutatja, hogy a kutatási témáknak az egyén szintjétől a vállalati és non-profit szervezetekig, a tacit tudástól a tudásközösségekig, Hamvas és Polányi nézőpontjától a tudástőke közgazdasági megközelítéséig terjedő széles skálája valamint a munkák színvonala megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban is. Biztos vagyok benne, hogy e kötetet épp ezért haszonnal forgathatják majd a tudás világával foglalkozók, tanárok, diákok és vállalatvezetők egyaránt.

Előszó

Ramon y Cajalnak, az idegélettan egyik legkiválóbb korai képviselőjének van egy meglehetősen bizarr hasonlata, amellyel az egyes tudósoknak az általuk művelt tudományterület egészével kapcsolatos átlátási-érzékelési nehézségeit igyekezett kép-szerűen megragadni. A Nobel-díj 1906-os kitüntetettje nem máshoz, mint hernyókhoz hasonlította a tudóstársakat, akik a leveleket rágcsálva képtelenek megfelelő elképzelést kialakítani magáról a fáról, a törzsről, az ágakról, az adott tudományterület zöldellő lombozatáról.

A tudásmenedzsment tárgyú vizsgálódások iránt elkötelezett kutatók nehézségeit növeli, hogy az ő fájuk rendkívüli sebességgel nő. Szabatosabban: a diskurzusok tömege és összetettsége, a tudomány-közi kapcsolatok és átjárások mennyisége, a „domain” művelőinek száma és a tudásmenedzsment-módszertannal újszerű eredmények reményében megközelíthető gyakorlati kérdések ill. „felhasználói világok” szakadatlanul gyarapszanak. Az ösvény, amely a nagyvállalatoktól a nagyméretű (állami) szervezeteken át az egyre kisebb vállalatméret felé vezetett, mostanra már a civil szférát, a nonprofit szervezeteket is beemelte a tárgylemezre, egészen a sportjátékok világáig. Azt eddig is tudtuk, hogy egy mesteredző valójában tudásmérnök, de azt, hogy az elmesportok és a táblás játékok (kiegészülve az ún. komoly játékokkal (serious games)) hányféleképpen dúsíthatják a tudásfolyamatok tervezésének módszertani arzenálját, viszonylag friss fejleménynek tekinthető. Az e-learninget alig néhány éve kezdték integrálni a közoktatás és felsőoktatás világán túl is a vállalati képzések, illetve vált az irányított önképzés sikeres platformjává, hogy mostanra egyre nagyobb szeletet hasítson ki magának akkor, amikor tudásközvetítési módok közül kell választani a tervezéskor, illetve amikor mindezekre kutatói figyelem irányul. A vállalatok tudásmenedzsment-gyakorlatába egyre formagazdagabban épülnek be az elméleti eredmények, így újra és újra érdemes friss „empíriáért” a praxishoz fordulni. Ma már azon sem lepődünk meg, hogy egyre több kínai nevet látunk felbukkanni a szakirodalmi hivatkozások között, és teljesen időszerűnek tűnik a remekbe szabott ábrák, modellek és virtuóz betűszavak világában a történetmesélés reneszánsza. (A narratív struktúrák kedvelőinek örömére jegyzem meg: a bevezetésben idézett spanyol tudós Dr. Baktérium írói álnéven öt, tudományos-fantasztikus jellegű írásban (Vakáció-történetek, Vacation Stories) is elmesélte, mit gondol a tudomány jövőjéről.)

Aki mindezek után kíváncsi, hogyan lehet a tudásmenedzsment örök dilemmáiról új megközelítésben beszélni, milyen ígéretes irányai vannak a vállalati tudásfolyamatok és tudásérték-mérés kutatásának, hogyan kerül egymás mellé a szigorú matematikai formalizmus és Hamvas Béla ill. Weöres Sándor, hol kapcsolható össze a „tudásszakma” erkölccsel, higiénével és érzelmi intelligenciával, hogyan mélyül el egy-egy erősödő kulcsterület (például a tudásközösségek, a tudás-kodifikáció vagy a tudásmegosztás kérdésköre), s hogy miképpen „hatol el” a tudásmenedzsment olyan alrendszerekig, mint a foglalkoztatás – nos, az mindenképpen lapozzon bele ebbe a válogatásba. Nemcsak arról kaphat képet, miként kapcsolódnak a friss nemzetközi kutatási irányokhoz a hazai kutatók, hanem egymás mellett láthatja a témakör „nagy öregjeit” és az innovatív fiatalokat. Minél távolabbról pillantunk erre a válogatásra, a részletekből annál jobban kirajzolódnak egy fa kontúrjai. Jó érzés tudni, hogy milyen sokféleképpen folyik kertjeink művelése.

Z. Karvalics László

Tartalom

• Z. Karvalics László: Előszó
• Balogh Anikó: Az intézményi tudásmenedzsment támogatása e-learning eszközök segítségével
• Baracskai Zoltán, Velencei Jolán: Amikor a császár harmadszor ásított…
• Bencsik Andrea: Etikai útvesztő a tudásmenedzsment rendszer tudásszerzés - átadás fázisában
• Bencsik Andrea, Sólyom Andrea: A munkavállalóval együtt a tacit tudás is nyugdíjba vonul?
• Boda György, Virág Imre: A vállalat újradefiniálása a tudáskorszakban
• Dobrai Katalin, Farkas Ferenc, Karoliny Mártonné, Poór József: Tudásmenedzsment nemzetközi vállalatok magyarországi leányvállalatainál egy 2010-es empirikus vizsgálat tükrében
• Farkas Ferenc, Dobrai Katalin: Nonprofit szervezetek tudásmenedzselési sajátosságai
• Fellner Ákos: Scientia Sacra: Hamvas Béla és Polányi Mihály tudásfilozófiája
• Hardicsay Péter: Tacit tudás a sakk-állásmegítélésben – eredmény (siker) = sakk x intuíció2
• Kapitány József: A tudásmenedzsment higiénés tényezői
• Kende György, Seres György, Fórika Krisztina, Miskolczi Ildikó: A haditechnikától az oktatástechnikáig
• Kiss Ferenc: Tudásközösség – a hagyományőrzés legősibb és legkorszerűbb formája
• Kő Andrea: Tudáskodifikáció a gyakorlatban – egy ontológia alapú e-learning rendszer alkalmazásának tapasztalatai
• Lőre Vendel: Mit ér a tudás? – a tudástőke értékérvényesülési modellje
• Marczellné Szilágyi Eszter: Érzelmi intelligencia és tudásmenedzsment
• Móriczné Zvornik Csilla, Gyulay Tibor, Noszkay Erzsébet: A tudáskultúra és a tudásmegosztás innovatív fejlesztése a Magyar Televízió Zrt.-nél
• Németh Erzsébet, Szabó Gábor: A tv-nézés hossza, az internet elérés és a társas támogatás összefüggései
• Noszkay Erzsébet: Értékteremtő tudásközösségek… A TM rendszerek és tudásközösségek kiépítésének néhány, a gyakorlatban bevált módszere, megoldása
• Seres György, Fórika Krisztina, Miskolczi Ildikó, Lengyel Piroska, Gerő Péter: Egy online (hálózati) klub e-learning kutató-tanárok részére – avagy: egy rendszergazdátlan galaxis
• Stocker Miklós: Tudásszervezetek értékteremtésének anomáliái
• Szabó Lajos, Csepregi Anikó: Válságkezelés – kultúraváltás – tudásmegosztás: tudatosan alakított folyamatok?
• Szalai Piroska: Rendszeres edzés – hogyan növelhető tudásmenedzsment eszközökkel a foglalkoztatás?
• Szatmáriné dr. Balogh Mária: A tudásmenedzsment komplex megközelítésének alkalmazása
• T. Dénes Tamás: A tacit tudás strukturális definíciója

A kötetről Makó Szabolcs, MTA VSZB Tudásmenedzsment albizottsági asszisztensnél érdeklődhetnek a megjelenést követően: makoszaby@gmail.com

Menü